A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Magyarország a foglalkoztatottsági rekordok sorozatát dönti 2026-ban — ugyanakkor a fizikai és szakképzett munkavállalók hiánya súlyos gondot jelent. A KSH felmérése alapján 127 000 betöltetlen állás van jelenleg az iparban és az építőiparban. A HR-szakértők szerint a bérversenyképesség és a folyamatos képzés az egyetlen megoldás.
Tovább olvas →
A Munka törvénykönyvének tervezett módosítása a rugalmas munkaidő-keretek szélesítését célozza. A tervezet szerint a munkavállalók nagyobb önállóságot kapnak munkaidejük beosztásában, miközben a munkáltatók kötelező jelenléti minimumot írhatnak elő. A szociális partnerek tárgyalásai folyamatban vannak — az eredmény mind a nagyvállalatok, mind a mikrovállalkozások működését jelentősen befolyásolja majd.
Tovább olvas →
A négy generáció egyidejű jelenléte a munkahelyeken komoly kihívás elé állítja a HR-csapatokat. Míg a Z generáció az azonnali visszajelzést és a digitális kommunikációt preferálja, az idősebb munkavállalók a stabilitást és a hierarchikus struktúrát értékelik. Szakértők szerint a fordított mentoring és a közös projektcsapatok kialakítása segíthet áthidalni a szakadékot.
Tovább olvas →
A WHO friss adatai szerint a munkavállalók 28%-a szenved valamilyen burnout-tünetektől. Magyarországon ez különösen az IT, az egészségügy és a logisztika területén dolgozókat érinti. A Semmelweis Egyetem és a Magyar HR Szövetség közös kutatása szerint a megelőző programokra fordított minden 100 forint 340 forintnyi hasznot hoz a termelékenység növekedésén és a betegszabadság csökkenésén keresztül.
Tovább olvas →
Az önkéntes munkavállalói részvény- és részesedési programok (ESOP) egyre népszerűbbek a hazai tőzsdei vállalatoknál. Egy friss felmérés szerint a programban részt vevő dolgozók lojalitása 40%-kal magasabb, fluktuációjuk pedig 25%-kal alacsonyabb. Az adókedvezmények és a motivációs hatás miatt a kkv-szektorban is megjelennek az első pilot programok.
Tovább olvas →